Az Első Pesti Egyetemi Rádió (EPER) műsorkészítői pályázatára rádióműsor-sorozat készült a beszédről és a beszéddel foglalkozó tudományokról, amelyben kutatócsoportunk munkatársai is megszólaltak. A beszédről, anyanyelvről, artikulációról és általában a beszédtudományokról szóló, „Tudományok határán – A beszéd” címet viselő sorozatot Pap Johanna doktorandusz készítette. A műsorok elérhetők online az EPER Mixcloud-csatornáján.
Az egyes adások, amelyekben a kutatócsoport tagjai is szerepelnek (a címre kattintva meghallgathatók):
A beszéd mechanizmusa és vizsgálata
A beszéd létrehozása, megtanulása bonyolult folyamatok eredménye, a gondolattól a megszólalásig számos mechanizmusnak kell összehangoltan működnie. A műsorban a kutatók, oktatók előtt a beszédtudományok területén nem jártas, de beszédüket mindennap használó emberek szólalnak meg. A beszéd szintjeiről, a kutatások fontosságáról és hasznosságáról Gósy Mária és Markó Alexandra beszél.
A beszédtudomány alapjai
Az általános és a középiskolában ugyan tanulunk hangtant, de csupán a hangok képzési jegyeit ismerjük meg. Pedig a hangokkal, a beszéddel, a beszédprodukcióval és a beszédfeldolgozással foglalkozó tudományok rendkívül sokszínű világot tárnak elénk. A fonetika és a pszicholingvisztika vizsgálódásai a beszéd teljes körfolyamatát lefedik: a kimondani kívánt üzenet megszületésétől annak kiejtésén át a hallgató agyában történő feldolgozásig. A fonetika és fonológia tudományterületét, kapcsolódási pontjaikat és különbségeiket Gósy Mária, Deme Andrea és Markó Alexandra ismerteti.
Beszédadatbázisok, társtudományok
A modern, empirikus beszédtudományi kutatásokhoz a kutatók úgynevezett beszédadatbázisokat fejlesztenek, ezek olyan hangfelvételeket tartalmaznak, amelyek a későbbi vizsgálatok során is hasznosíthatók. A műsorban Horváth Viktória és Váradi Viola egyetemi tanársegéd ismerteti a felnőtt- és gyermeknyelvi adatbázis működését, protokollját. Az előző adásokhoz kapcsolódóan ezen kívül Bóna Judit, Deme Andrea és Bartók Márton mesél a beszédtudomány határterületeiről, a kapcsolódó tudományágakról.
Az artikulációs kutatások története
Az artikuláció a beszédprodukciós folyamat végeredménye, a beszédszervek koordinált mozgása. Az egyes hangok és hangkapcsolatok kiejtésekor a nyelv különböző mozgásokat végez. A kutatókat régóta foglalkoztatja az artikuláció mechanizmusa, a vizsgálatokhoz használt eszközök még napjainkban is folyamatosan fejlődnek. Markó Alexandra és Deme Andrea foglalja össze az artikuláció kutatásának történetét, és mutatja be a régebben használt eszközöket.
Az artikuláció kutatása napjainkban
A műsor az artikulációs vizsgálatok legmodernebb eszközeit mutatja be. Az MTA–ELTE Lendület Lingvális Artikuláció Kutatócsoport Magyarországon egyetlenként ultrahangot, elektroglottográfot és elektromágneses artikulográfot használ tudományos vizsgálataihoz. A csoport által használt eszközök elsősorban a nyelv és a hangszalagok működését képesek vizsgálni. A kutatócsoport fő célja a beszédhangok egymásra hatásának, az úgynevezett koartikulációs hatásoknak az elemzése a magyar beszédben. Az eszközöket Markó Alexandra ismerteti, a kutatások folyamatáról Deme Andrea és Bartók Márton beszél.
Az artikulációs kutatások jövője
Az artikulációs kutatásokhoz használt eszközök a technika fejlődésének köszönhetően egyre jobb minőségűek, részletesebb kutatási kérdések tárgyalását teszik lehetővé. De vajon meddig vizsgálható az artikuláció? A műsorban Markó Alexandra, Deme Andrea és Bartók Márton mondja el véleményét az artikulációs kutatások jövőjéről, a kutatások és eszközök határairól.